Étkezés befizetés

szeptember hóra

augusztus 23 (szerda)

8-16 óráig

 

augusztus 24 (csütörtök)

8-16 óráig

Pótbefizetésre nem lesz lehetőség!!

SIKERESEN LEZÁRULT PÁLYÁZATAINK: logo1logo2

TÁMOP 3.1.5-09/A-1-2009-0037 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) - elnyert és kifizetett összeg:15.138.760 Ft

TÁMOP 3.1.7-11/1-2011-0045 "Oszd meg a tudásod másokkal, ez az egyetlen módja annak, hogy halhatatlan légy" - elnyert és kifizetett összeg: 2.945.000 Ft.

A TÁMOP 3.1.6-11/3-2011-0004 "Táguló világ" pályázatban konzorciumi tagként szerepelünk a Zuglói Benedek Elek EGYMI főpályázóval. Megnyert összeg: 4.807.260 Ft.

Mindhárom pályázatunk fenntarthatósági ideje 5 év. Bővebb információk folyamatosan frissítve a pályázatok, illetve a letöltések alatt olvashatók!

„Kérlek, mondd!” - Az elektív mutizmus kezelésének egy módja - "Jó gyakorlat"

Az elektív mutizmussal leginkább óvodás korban találkozhatunk, de néhány esetben iskolakezdéskor, illetve kisiskoláskorban is. Jellemzője, hogy a gyermek csak bizonyos, kiválasztott személyekkel kommunikál, ők legtöbbször a családtagok. Az is előfordul, hogy csak bizonyos helyzetekben kommunikál. A gyermek kérésre, vagy felszólításra nem beszél, a környezete nem tudja beszédre ösztönözni. Gyakran találkozhatunk pszichés kísérő tünetekkel is.

A fent leírtakból látható, hogy az elektív mutizmussal élő kisgyermekek helyzete és problémája igen sajátos. Ezeknek a gyerekeknek a csoportban elfoglalt helye valószínűleg peremhelyzet, társas kapcsolatai beszűkültek. A szorongás, gátlás több területen is megnyilvánulhat, nem csak a szóbeli kommunikáció során. A probléma sikeres kezelése csak komplex módon valósítható meg, szakmaközi együttműködéssel.

Módszerünk olyan 4-7 éves gyermekeknél alkalmazható, akiknél az elektív mutizmus gyanúja felmerül. A módszer a komplex gyógypedagógiai fejlesztésbe ágyazottan valósítható meg, természetesen a körülményekhez, a gyermek szükségleteihez adaptált formában.

A módszer jellegéből adódóan a hangsúly a szociális és kommunikációs képességek fejlesztésén van, de mivel a komplex gyógypedagógiai ellátás részének tekinthető, ezért a képességstruktúra számos elemére hat, kiemelten a tanulási képességekre.

A módszer célja, hogy a gyermek az elfogadást megtapasztalva, a szorongás oldásával minél tágabb környezetében képes legyen a verbális kommunikációt használni. Ennek elérése érdekében fejlesztjük szociális és kommunikációs kompetenciáit.

A fejlesztést gyógypedagógus végzi. A rendszeres konzultáció miatt nagyon fontos, hogy pszichológus valamint logopédus is dolgozzon az intézményben valamilyen formában.

A fejlődés nyomon követéséhez, valamint a gyermek többoldalú megismeréséhez nagyon jó módszer a gyógypedagógus csoportban végzett megfigyelése, az óvodapedagógusokkal, szülőkkel való folyamatos párbeszéd. Így a partneri viszony kialakítása a fent említett szereplőkkel kulcsfontosságú.

A módszer alkalmazása során mindvégig jelen van a tanulási képességek fejlesztése, és ezt egészíti ki valamilyen speciális tevékenység attól függően, hogy a fejlődés mely szakaszában jár a gyermek. Ezek szerepe az, hogy a gyermek és felnőtt között kialakított bizalmi kapcsolatra építve megnyissa az utat a verbális kommunikáció előtt, valamint fejlessze a szociális és kommunikációs kompetenciákat.

A különböző egységek folyamatos átmenetet képeznek egymással.

A módszer amellett, hogy a szociális és kommunikációs képességek fejlesztésére szolgál, hat az egész személyiségre is.

A Jó Gyakorlat eredményességét a gyermek fejlődésén, a szülők és a pedagógusok elégedettségén keresztül lehet igazolni. A beválás nyomon követését többféle módszer együttes alkalmazásával érdemes megvalósítani, bevonva a folyamat valamennyi szereplőjét.

A gyógypedagógus félévenként pedagógiai megfigyeléseket végez egyéni és csoportos helyzetben egyaránt, melyek tapasztalatait rögzíti, egymással összeveti. Megbeszéléseket folytat az óvodapedagógusokkal, a pszichológussal, a logopédussal a tapasztalataikról, akárcsak a szülőkkel. Visszajelzések érkezhetnek az intézmény más dolgozójától is, pl. az óvodavezetőtől, olyan pedagógustól, aki nincs napi kapcsolatban a gyermekkel, csak bizonyos időközönként valamint a dajkáktól is. Ezek szintén nagyon értékes információt jelentenek, hiszen a gyermek egy tágabb közösség tagja is egyben.

A gyógypedagógus megfigyeléseit alátámaszthatják a csoportban készített videofelvételek is. Árnyaltabb képet kapunk, ha ezek a felvételek többféle helyzetet ragadnak ki a csoport mindennapi életéből.

Nagyon lényeges, hogy egy külső, független szakmai csoport, az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság tagjai is igazolják a gyermek fejlődését, többféle oldalról megvilágítva azt.

A szülők és óvodapedagógusok által év végén kitöltött kérdőív válaszai részben tükröt mutatnak a gyógypedagógus munkájáról, annak eredményességéről, az ő elégedettségükről, mely egyben közvetett módon visszajelzés a módszer eredményességéről is. Célszerű ezeket a kérdőíveket az intézmény minőségirányítási programjának keretében kidolgozni, alkalmazni.