Autista csoportok

AUTISTA CSOPORTOK

Bevezetés

Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.

Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a gondolkodási képességek sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének sérülése, és az egyenetlen képességprofil.

Az autista csoport alakulása

1995. szeptemberében szülői kezdeményezésre - az autizmus kutatócsoport módszertani segítségével – négy gyermekkel indult a csoport. A csoportban egy fő gyógypedagógus és egy fő gyógypedagógiai asszisztens segítette a nevelés-oktatás munkáját.

Jelenleg az intézményben két autista csoport működik: alsó és felső tagozat. A fő tevékenység a pervazív fejlődési zavarban szenvedő, tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése, habilitációja.

A csoportok működése

A gyermekek felvételét a Tanulási Képességeket Vizsgáló Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javasolja. A csoportokban a gyermekek tanítása egyéni képességeiknek és haladási tempójuknak megfelelően történik.

A tanulókkal 1-1 fő gyógypedagógus és 2-2 fő gyógypedagógiai asszisztens foglalkozik. Továbbá egy gyógypedagógus képességfejlesztéssel és egy gyógypedagógus -logopédus beszédindítással, illetve beszédkorrekcióval segíti a csoportok munkáját. Intézményünk rendelkezik gyermekpszichiáterrel, így lehetőség van szakmai konzultációra.

A tananyagot, a gyermek képességei felmérése után, egyénre szabottan választjuk. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni, válogatni kell, mert a nagy mennyiségű információ és az egyenetlen képességstruktúra az autisztikus gyermek számára nehézzé teszi tananyag elsajátítását.

Célunk, feladatunk:

§ a testi egészség megóvása, erőnlét és állóképesség fejlesztése.

§ az általános emberi értékek társadalmi elvárások, nemzeti és népi hagyományok ismertetése

§ a tanuló személyéhez és családjához kötődő ünnepek megismertetése,

§ az elsajátított ismeretek, készségek szinten tartása, bővítése, általánosítása

§ a tanuló érezze jól és biztonságban magát az iskolában, örömmel vegyen részt a foglalkozásokon, ez feltétele a fejleszthetőségnek és az önálló tevékenykedésnek,

§ önálló életvezetés kialakításának előkészítése.

A célok megvalósításához felhasznált speciális módszerek, eljárások

§ Protetikus környezet és eszköztár kialakítása, mely magában foglalja az idő- térbeli tájékozódás, vizuális- augmentatív kommunikációs struktúra kialakítását.

§ Az idő, a tevékenységek a tanulók számára érthető, átlátható strukturálása (napirend), mely beláthatóságot biztosít az iskolában tölthető idő folyamán.

§ Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, melyben fontos tényező a kétirányú információáramlás a gyermek számára feldolgozható szinten. Úgy, mint: kommunikációs tárgyak, képkártyák, folyamatábrák, írott utasítás.

§ Az elsajátított ismeretek használatának, általánosításának tanítása, alternatív problémamegoldások kiépítése.

A nevelés-oktatás folyamatának megszervezésében fontossági sorrendet kell felállítani a viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célok között.

A fejlesztés területei:

§ Szociális készségek

§ Kommunikáció

§ Kognitív készségek

§ Önkiszolgálás

§ Tájékozódás

§ Munkatevékenység

§ Mozgás

§ Akadémikus készségek